Üzemeltető: Blogger.

Június | Összefoglaló

Sziasztok! Már egy ideje tervezek új bejegyzést írni, de valahogy mindig kimaradt, mert az utóbbi hetek nagyon hullámzóan teltek a számomra. Most már nincs kedvem külön bejegyzést írni, inkább mindent ebbe havi összegzőbe fogok összegyűjteni.

Forrás: pexels.com

Írásaim

Sziasztok! Korábban már említettem, hogy tervezek egy külön oldalt csinálni, ahova ki tudom tenni az eddigi írásaimat. Ez végre megtörtént! Az oldalra egyelőre semmi olyasmi nem került ki, ami itt ne lenne elérhető, de a jövőben ez (reményeim szerint) változni fog. A bejegyzésben lévő képre kattintva juthattok el az új felületre! 😊

A kinézetről

Az oldal most még nagyon kezdetleges formában van, majd folyamatosan szeretném belakni. Szóval a tartalmat tekintve egyelőre ne várjatok tőle túl sokat. Viszont a kinézetre nagy hangsúlyt fektettem, mert megjött a kedvem ahhoz, hogy tüzetesebben megismerkedjek a blogger sablonok kódolásával.  Az alapsablon Cebong Ipiet munkája és ha minden igaz, ezen az oldalon volt már kint hasonló.


Ezúttal fejlécet is készítettem, ami tőlem szokatlan, mert ezen a téren nagyok az elvárásaim (önmagammal szemben). Más által készített képet/grafikát nem szerettem volna kitenni, mert nem tudnék vele azonosulni, de ha sajátot készítek, akkor meg annak hibái kezdenek idegesíteni egy idő után. Most viszont úgy érzem, hogy elegendő munkát fektettem a tervezésbe ahhoz, hogy meg tudjak barátkozni az eredménnyel. Középre egy kép került a KW kastélyról, ennek az alapja az egyik saját fényképem, abból vágtam ki a kastély sziluettjét és színeztem át fehérre, majd egy textúrával dobtam fel. A textúra, ami a felhőkben is visszaköszön, sajnos nem az enyém, de elvileg ingyen használható (itt érhető el).

Az oldal tartalmi részét érintő kódok átírását nem vittem túlzásba, sőt a felhasznált sablonhoz képest inkább leegyszerűsítettem a kódokat. Viszont a fejezeteknél állandósítottam a betűtípust, és felvettem egy másikat is a készletbe, amivel kiemelhetem a bejegyzésekben a legelső mondatot. Ezzel az volt a célom, hogy a kitett részletek formázása a könyvekéhez hasonlítson.

A téma színeivel viszont kicsit bajban voltam, mert nem akartam sötét hátteret, de a fejléc nem tudott volna érvényesülni, ha egy világos színt választok ezért próbáltam megtalálni a középutat. Remélem a végeredmény nem lett bántó a szemnek.😀 Ha van kedvetek írjátok meg, hogy mit gondoltok erről a kinézetről, mert őszintén szólva, nagyon kíváncsi vagyok rá!

Május | Összefoglaló

Már megint bejegyzések nélkül hagytalak benneteket, ezért gondoltam írok egy kicsit arról, hogy mi történt velem a hónap folyamán.

Forrás: pexels.com

Már jó pár éve kollégista vagyok, de még mostanra sem tudtam megszokni a helyzetet. Sajnos én az a fajta ember vagyok, aki ezt a létformát nem élményként élte meg, hanem kihívásként. Valahol biztosan jót tett velem ez az egész, de a sok lemondás, ami vele járt, nem biztos, hogy építően hatott a személyiségemre. Mivel a vizsgaidőszakban szinte végig itthon szoktam lenni, már nagyon vártam a május közepét. Azóta összesen egy éjszakát töltöttem a koliban, mert ha tehettem inkább a bátyáméknál aludtam, ahol sokkal nagyobb volt a nyugalom (nekem van egy olyan furcsa szokásom, hogy vizsga előtti nap legkésőbb este 11-kor lefekszek és jól kipihenem magam). Ami a vizsgáimat illeti, elégedett vagyok az eredményekkel, bár a tegnapiéról még egyelőre nincs hír. Közben megírtuk a záróvizsga írásbeli részét, ami végül ötös lett... pedig a feladatok megoldása közben volt egy pillanat, amikor azt hittem, nem lesz meg a 60% se és szóbelire sem mehetek majd. A szakdolgozatom bírálatát is begyűjtöttem közben és a témavezetőm és a másodbírálóm is ötöst adott rá, aminek nagyon örültem. De hátra van még a szóbeli a védéssel és a másodtémával. Erre június folyamán fog sor kerülni, úgyhogy amíg nem leszek túl rajta, addig nem nagyon fogok jelentkezni.

Sajnos nem minden alakult jól a hónap folyamán. Végig nagyon stresszes és ingerlékeny voltam, ráadásul a hónap elején a cicám is meghalt, ami nagyon váratlanul ért. Még mindig nagyon hiányzik. Nem rég születtek kiscicái, akik ideiglenesen a nagyanyjukhoz kerültek, de egy idő után már ő sem foglalkozott velük, ezért most mi viseljük a gondjukat és cumisüvegből etetjük őket. Ironikus módon pont a vizsgákra való készülés az, ami most lefoglal és segít átlendülni ezen a nehéz időszakon. Amikor már nagyon tele van a fejem, World of Warcrafttal szoktam játszani. Már január óta nincs előfizetésem a játékra, de a próbaverzió így is elérhető, azon szoktam kiélni magamat. Illetve rászoktam a 8. Aranymosás nyomon követésére. Bár nem olvastam el minden kikerült részletet, volt már több olyan, amiért szorítottam, hogy megkapja a pozitív lektorit. Menet közben pedig megfordult a fejemben, hogy átköltöztetem az eddig kitett történeteimet egy külön blogspot oldalra, mert úgy érzem, hogy itt kicsit el vannak veszve. Erre a célra már csináltam is egy külön oldalt, amit el is kezdtem formázni. Agata nyomán elindulva több lengyel sablont is találtam, amik mind blogspotra készültek. Ezek közül egyet kiválasztottam és azt kezdtem el alakítgatni az ízlésemnek megfelelően. Most egyelőre nem tudom mi lesz, még az is lehet, hogy erre az oldalra fogom alkalmazni az új kinézetet... oda meg majd egy letisztultabbat szeretnék.

Az őrző | 1. Fejezet

Most, hogy sikeresen leadtam a szakdolgozatomat és még a tavaszi szünet is beköszöntött, sikerült némi szabadidőhöz jutnom. Már hiányzott az írás... mármint a kötetlen írás, hiszen heteken keresztül nagy erőbedobással írtam a szakdolgozatomat és a végére már elegem volt az egészből. Menet közben egy új történet körvonalai rajzolódtak ki a fejemben, amit nemrég kezdtem el kiírni magamból. Végül megszületett az első fejezet. És mivel mostanában nem hoztam új részletet, gondoltam ezzel kárpótollak benneteket. A címről annyit... hogy amúgy nem ez lesz a címe, de egyelőre csak erre futotta. 😁 Terveim szerint ez egy fantasy lesz, ezt azért írom ide, mert az első fejezetben ez nem derül ki egyértelműen (egy fura nevű helyen beszélget két fura nevű ember fura dolgokról). Azt még nem tudom, hova tart pontosan ez a történet, de pont ezt szeretem benne!

Ide kattintva olvashatjátok az első fejezetet, jó szórakozást hozzá! 

Én és a Warcraft 1 | #1

Sziasztok! Egy ideje megint nem volt bejegyzés, úgyhogy egyrészt ezt szeretném pótolni, másrészt meg úgy gondoltam, hogy belekezdek valami újba. 😊 Korábban már kiderülhetett, hogy eléggé kedvelem a Warcraft nevű játékot, ennek van egy online szerepjáték változata, ami jelenleg is folyamatosan frissül, ez a World of Warcraft (WoW). Ennek azonban egy három részből álló stratégiai játék volt az elődje. Ennek a verziónak a harmadik részét (és annak kiegészítőjét) még a gyerekkoromból ismerem. Nagy hatással volt rám, ahogy néztem, ahogy a bátyám játszik vele (egyedül sosem bírtam kijátszani) és csupa szép emlék köt hozzá.

A Warcraft 1 - Orkok és emberek (Orcs & Humans) egy 1994-es játék, ami annyit jelent, hogy egyidős velem! Sajnos eddig csak hallottam róla, kipróbálni eddig még nem volt lehetőségem, mivel a jelenlegi operációs rendszereken már nem lehetett játszani vele. Most azonban a játék első és második része is elérhetővé vált GOG kínálatában, így úgy döntöttem megveszem őket.


Ezzel a bejegyzéssorozattal pedig az lenne a célom, hogy leírjam a játékélményemet. A terv az, hogy a történetet is összefoglalom és magát a játékmenetet is.

1. Játéknap - 4. 11.

Két kampány közül lehet választani, ezek - nagy meglepetésre -, az Ork és az Ember kampányok. Mivel az Ork kampány volt felül, azt választottam ki elsőnek és rögtön neki is estem az első pályának. Egy rövid ideig úgy gondoltam, hogy sínen vagyok és hamar meg fogom nyerni a pályát, de végül is olyan szinten elrontottam még ezt az egyszerű pályát is, hogy végül elakadtam és inkább feladtam az egészet.



Az első pályán Feketekéz (Blackhand) megbíz bennünket, hogy a Gyászmocsárban (Swamp of Sorrows) lévő előőrsnél építsünk legalább 6 farmot (lényegében lakóházat), hogy az ott lévő csapatoknak legyen szállásuk és hogy megfelelő ellátásban részesüljenek. Így megfelelő kondícióban lesznek, amikor a csata kezdetét veszi... mivel nem hagyhatjuk őrizetlenül az állásunkat, ezért egy barakkot is építenünk kell.

Lényegében ez a pálya egy nyersanyag-management, tehát ki kell termelni elegendő fát és aranyat, majd felépíteni ezeket a vackokat. De a játék nem adott túl sok instrukciót, én pedig nem gondoltam, hogy ennyire eltér a játékmenet a Warcraft III-ban megszokottól! Szerintem húsz perc bőven eltelt, mikor meglepetten tapasztaltam, hogy a két munkásom, akik eddig fát vágtak (egy másik közben aranyat termelt) sikeresen beszorultak a már megépített barakk, a főépület és a 3 lakóház közé... itt már gondok voltak! Végül két ork gyalogos egységet (Grunt) küldtem az egyik épületre, hogy rombolják le, miután ezzel megvoltak, a két munkásom újra szabaddá vált. Közben rájöttem, hogy ebben a játékban külön meg kell építeni az utat is, mert csak annak mentén lehet felhúzni az épületeket. Mivel ezt korábban elhalasztottam nagyon sűrűn álltak egymás mellett az építmények, így az egységeim már nem fértek el mellettük. Bevallom, először nekem nem tűnt fel, hogy a már megépített házak mind utcával határosak voltak (ez volt a legnagyobb baj), csak azt láttam, hogy nem tudom őket akárhova lehelyezni, és mikor végre találtam egy talpalatnyi helyet, ahova letehető volt az épület, rögtön le is tettem... 😁 Ezzel azonban még nem ért véget a bénázásom. Szinte rögtön ezután kiürült majd felrobbant az aranybányám... így el kellett indulnom új lelőhelyet találni. Egy gyalogos egységet indítottam útnak felfedezés céljából (véletlenül sem többet). Találtam is egy új aranybányát, de vele együtt az emberek bázisát is sikerült megtalálnom... Megtámadtak, és természetesen túlerőben voltak. Mivel a gyalogosom lomha volt és túl hamar meghalt, így nem volt esélyem kimenekíteni őt. Itt még azt gondoltam, hogy még nincs veszve a remény, valahogy még meg tudom fordítani a játék állását. Ekkor azonban észrevettem, hogy az ellenséges egységek, akikbe sikerült belebotlanom, most már a bázisomnál vannak, ami két gyalogos egységen kívül semmivel sem volt biztosítva. Mivel veszteni nem szeretek, ezért ezen a ponton döntöttem úgy, hogy feladom a pályát és kilépek. 😁

2. Játéknap - 4. 12.

Pálya teljesítve! Ezúttal már felkészültem rá, hogy a hellyel és a nyersanyaggal is jól kell gazdálkodom. Mivel tegnap részben az arany (hiánya) miatt buktam el, most nemes egyszerűséggel nekiálltam aranyat bányászni (egy munkással) és fát vágni (egy másik munkással). Megvártam, hogy a bánya teljesen kiürüljön, hogy felmérjem elegendő aranyat lehet-e kinyerni a pálya teljesítéséhez. Csak ezután kezdtem el építkezni. Ha szükséges volt építettem utat is, nehogy megint beszoruljanak a munkásaim. De most nem volt különösebb fennakadás. A fa kitermelése némileg lassan ment, mivel most nem akartam plusz munkás megvételére pénzt kiadni, mert úgy éreztem, akkor megint meg fogom szívni az arannyal 😁. Szóval inkább türelmes voltam és ez most kifizetődött.

© Template by Agata